Ma vitáznak a parlamentben az Alkotmánybíróság (Ab) által nemrég megsemmisített, de még ezt megelőzve a kormánypártok által sebtében hatályon kívül helyezett egyházügyi törvény "új" verziójáról. A jogszabály-tervezetről pénteken dönthet a Ház, még akkor is, ha ez a módosított változat ugyanúgy nem felel meg az alkotmányos alapelveknek.
Lázár János Fidesz-frakcióvezető múlt szerdán nyújtotta be a törvényjavaslatot, amely ugyanazt a 14 egyházat ismeri el, mint az Ab által közjogi érvénytelenség miatt megsemmisített változat.
Ám míg a nyáron elfogadott törvény szerint egy egyesület egyházzá minősítésének egyik kritériuma az lett volna, hogy a szervezet legalább 20 éve egyesületként működjön Magyarországon, addig az új előterjesztés legalább 100 éves nemzetközi működést írna elő. Ezt a rendelkezést egyébként még a kormánypártok, illetve az általuk uralt szakbizottságok is módosítanák, ám a lényegen ez sem változtat, hiszen az új jogszabály hatályba lépése így is több száz, ma még egyházi elismerésű közösséget foszt majd meg jogállásától. Ráadásul az új javaslat szerint az Országgyűlés vallásügyekkel foglalkozó bizottsága, majd maga a parlament dönthet kétharmados többséggel arról, mi minősül vallási tevékenységnek, azaz, hogy mely közösségből lehet majd egyház. Mindez egyértelműen szembemegy az állam és az egyház szétválasztásának elvével.
A Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség vezető lelkésze, Iványi Gábor által útjára indított láncböjtölés, azaz a Kiböjtöljük Mozgalom addig tart, amíg a Fidesz-kabinet nem mutat hajlandóságot a jogállami útra való visszatérésre, "sem belső, sem külső kritikákra és intelmekre nem hallgat, és az ország irányítását át nem adja azoknak, akik az ország egésze, annak minden politikai, gazdasági, szociális és egyéb ügye iránt elkötelezettek, és tartják magukat az írott és íratlan szabályokhoz".
Az evangélikus felekezet az egy-egy napra vállalható "éhségsztrájk" mellett a polgári engedetlenség más formáit is támogatja, csatlakozva azokhoz, akik az egyházi jogainkon esett sérelem vagy a szólásszabadság megsértése miatt már tiltakozásba kezdtek. Iványi úgy fogalmazott: "azt akarjuk elérni, hogy Magyarország egyes akarnokok szűk magánérdekeket követő zárt társaságából újra a köz társasága legyen."
Létrehoztak egy úgynevezett tiltakozási irodát is azok számára, akik névvel is vállalják a hatalmi arroganciával való szemben állásuk.
A http://bojt.atw.hu honlapon elérhető felhívásról Szűcs László szervező lapunknak elmondta; ha valaki csatlakozni akar hozzájuk, azt akár egyénileg, otthonról is megteheti, de ha szeretné közösségben kifejezni ellenérzéseit, azt a Wesely János Lelkészképző Főiskola udvarán található kápolnában közösségileg is gyakorolhatja. Szűcs arról is beszámolt, hogy a felhívást követően már csendesen elkezdtek csatlakozni a "böjtölő társak", de többen érdeklődtek az úgynevezett böjtmegváltás iránt is.
Sólyom állatorvosi lóról beszélt - Éles kritikát fogalmazott meg Sólyom László volt köztársasági elnök egy minapi rendezvényen a súlyos diplomáciai következményekkel is fenyegető egyházügyi törvénnyel kapcsolatban - számolt be a mindennapi.hu. A portál tudósítása szerint az Ab egykori elnöke kijelentette például, hogy az egyházakról szóló törvény "a törvényhozás állatorvosi lova", és ezen még az sem segít, "ha az állatorvosi ló arra hivatkozik, hogy más országokban is vannak az övéhez hasonló betegségek." A volt államfő sajnálatát fejezte ki, amiért az Ab "a törvény formális megsemmisítésébe menekült", Sólyom szerint ugyanis érdemi vizsgálatot kellett volna végeznie a testületnek. Így azonban lehetőséget adtak a parlamentnek arra, hogy érdemi vita nélkül újra meghozza ugyanazt a törvényt - fogalmazott.
Akik már "Kiböjtölik" - Szenthe Antónia, Soós Péter, Németh Laci, Mürkl Mónika
Madarász Edit, Hlatky Orsolya, Benedek Erika, Folk Zsuzsa, Kállay János, Kóródy László, Fodor György, Kéry Zsuzsanna, Tóth Mónika, Szűcs László, Fekete Zsigmond, Volák József, Éjféli Kiáltás Misszió ...