Nem számít jelentős létszámleépítésre a közmédiumoknál az új struktúrára való áttérés nyomán Szalai Annamária, a kormánypárt médiáért felelős szakpolitikusa - tudatta szerkesztőségünkkel a Duna Televízió közleménye a szakpolitikussal készített interjú után.


"A cél a minőség javulása, nem pedig a tömeges elbocsátás" - nyilatkozta a Duna Televízió Hattól nyolcig című műsorának a szakpolitikus. A már elfogadott és a még a parlament elé kerülő médiaszabályok nyomán egy felértékelődött, megnövelt szerepű Magyar Távirati Iroda, "profiltisztított" televíziók és erősödő civil kontroll képe bontakozik ki - derült ki a beszélgetésből, legalábbis a Duna TV közleménye szerint.

A médiatörvénykezés elsőként elfogadott eleme beemelte a "média-közszolgálatot" az alkotmányba, ami a közszolgálati intézményeknek jó hír. Ebből már lehet építkezni, nyilván a kormánynak az az elképzelése, hogy megerősíti a közszolgálati televíziózást, rádiózást, tartalomszolgáltatást - nyilatkozta a Hattól nyolcig stúdiójában Szalai Annamária.

A struktúra átalakítására vonatkozó, szintén elfogadott jogszabályt még két elem követi: az alapjogokat deklaratív módon megfogalmazó kerettörvény, illetve a részletszabályokat tartalmazó médiatörvény. Ezzel teljesedik majd ki az új médiaszabályozás - szögezte le a szakpolitikus.

Szalai Annamária kijelentette: reméli, az új szabályozás még pontosabban rögzíti majd, hogyan lehet teljesen függetleníteni gazdaságilag a közszolgálati médiát az államtól, a hatalomtól. Hozzátette: ez eddig nem így volt, mert kedvére elvett vagy adott a kormány az egyes közszolgálati intézményeknek, attól függően, hogy mennyire állt a szívéhez közel; a gazdasági póráz pedig politikai pórázt is jelent - tette hozzá. A politikus arról bővebben nem nyilatkozott egyelőre, hogy milyen finanszírozási rendszer váltaná a mostanit (az európai közszolgálati televíziók szövetsége, az EBU az ezredforduló óta többször is felhívta az éppen hatalmon lévő magyar kormány figyelmét arra, hogy a többi tagintézményhez hasonlóan normatíva alapú finanszírozással biztosítsa a köztelevízió függetlenségét).

A párhuzamosságokat viszont megszüntetik és csökkentik a vezetői szinteket - erre törekedett a törvényhozó. A szerkesztőségek tartalmi önállósága megmarad a jövőben is, "de azok a dolgok, amelyek eddig inkább elvonták a figyelmet a tartalomtól, azok kikerülnek egy közös rendszerbe. Így segítik a csatornák munkáját, hogy koncentrálhassanak a megrendelésre, a tartalomra, hogy mi van a televízióban" - mondta a szakpolitikus.

Az MTI szerepe felértékelődik, jelenleg elég szűkös körben végzi a tevékenységét és indokolatlanul zártan. A közpénzen előállított híreket például ingyenesen kell továbbadni, mert ezek árát egyszer már az adófizetők megfizették. Az új médiában is fontosabb szerepe lesz a nemzeti hírügynökségnek, nem csupán a hagyományos területeken. Több szerepet el kell látnia, mint jelenleg - mondta Szalai Annamária.

A televízióknál nem kell párhuzamosságokat fenntartani, hanem tiszta profilokat kell megteremteni - derül ki Szalai Annamária nyilatkozatából. "Nagyon fontos szerepe van a Duna Televíziónak, ezt a jövőben is fenn kell tartani. Nagyon jó lenne, ha a Kárpát-medence televíziója lenne és azt a szemléletet sugározná, amit kértek a határon túli újságírók és nézők"- szögezte le.

Az összes köztelevíziónak sokkal dinamikusabbnak, "élőbbnek" kellene lennie a jövőben. Az egyes csatornák feladata a közszolgálati kódexben lesz majd rögzítve; ezt számon is kéri majd a civilekből álló közszolgálati testület.

A civil kontroll az új rendszerben értelmet kap majd - hangzott el a beszélgetésben. "Eddig a civilek olyasmikkel foglalkoztak, amihez kevés közük van, hogy milyen egy mérleg vagy az üzleti terv. És pont abba nem avatkozhattak bele, amiért ők vannak: hogy milyen a tartalom. Most a helyére kerül ez is. A civilek feladata az lesz, hogy a társadalom nagyobb közösségeit reprezentálva megjelenítsék azt, hogy mit szeretne az a közösség, ahol élünk" - szögezte le a Szalai Annamária.

A közmédiumokban esetlegesen várható leépítésekről pedig úgy nyilatkozott: a cél a minőségi javulás, nem pedig a tömeges elbocsátás, "és ezt senki nem is fogalmazta meg". Nem gondolom azt, hogy tömegesen el kellene hagyni a közintézményben dolgozóknak a munkahelyüket, hanem egy ésszerűbb munkavégzést, jobb minőséget lenne jó látnunk - nyilatkozta Duna Televízióban Szalai Annamária.